Amerikai pite 4.

Most jöttem rá, hogy még lett volna vele egy fontos mozink. Amerikai pite 4.

Ez szíven ütött. Vele akartam megnézni, ráadásul már tavaly megbeszéltük, hogy közösen nézzük majd. 

Már tévét vagy a netes reklámokat se tudom úgy megnézni, hogy ne jusson az eszembe. Mikor azt hiszem, hogy egy kicsit jobb a magány és kicsit jobban érzem magamat történik valami. Persze ez azért hülyeség, mert csak 3 nap telt el.

Mindennap estével végződik és ez a legrosszabb. Magányos vagyok, el se tudják képzelni a körülöttem lévők, hogy mennyire.
Próbálok jó képet vágni a dologhoz, mikor kérdezi a család, hogy vagyok, de nem megy. Anya ma is kérdezte, hogy beszéltem-e vele. Igen beszéltem. Minden percben lejátszódik bennem az a bizonyos hétfői beszélgetés. 
Különben meg hogy beszéltem volna vele?! Munkája van, saját élete, nincs ideje szerintem arra, hogy velem foglalkozzon egyfolytában. Nem tudom, hogy van a sráccal se. Semmit se tudok. Hasonló érzés volt amikor januárban összevesztünk, azzal a különbséggel, hogy azzal nyugtattak, majd lehiggad és megnyugszik. És ha tényleg fontos vagyok neki, majd jelentkezik és megbocsát. 

Lassan bedilizek. Ma kétszer hallottam délután a telefonom csörgését és meg voltam róla győződve, hogy Ő hív. Ez lehet, már beteges vagy csak ennyire hiányzik? Nem tudom. Lehet mindkettő. Betegesen hiányzik. 

Nagyon kíváncsi vagyok, mikor fogok annyira lehiggadni, hogy nem fogok minden percben rá gondolni. Lehet ez egy külső szemlélődőnek fura vagy tényleg beteges viselkedésre utalna. Pedig nem az. Lehet még is lassan fel kellene keresnem egy agyturkászt? 

Egyre depisebb leszek...Attól nem tartok, hogy kárt tennék magamban, csak attól, hogy egyszer kitörök és akkor elszabadul a pokol. Üvöltök, csapkodok, török zúzok. Ilyen még nem volt, mert általában mindig felrázz valami, de nincs semmi aminek örülhetnék. 

Most hallottam, hogy az egyik ismerősömet kirúgták 25 év után a munkahelyéről. Azt mondja boldog, mert sok munkája van így tavasszal a kertben és optimista, mert szerinte fog munkát találni. Hát nem tudom. Én is optimista voltam. Fúra leírni azt, hogy voltam. Tényleg az voltam még nyáron.

A munkáról majd holnap írok, addigra megpróbálom összeszedni a gondolataimat, hogy ne legyen olyan kaotikus. 

Jó éjt magamnak!!! Jó éjt Neked is!!! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.